Szereposztás
- egy, még jó állapotú, bár kissé megkopott Nógrádi Szofi.
ÚJRATERVEZÉS...
Mára virradóan színesre festett vonatsínről álmodtam. Ameddig csak láttam, gyönyörű ezerszínű talpfák tartottak a végtelenbe. Amikor azonban ráléptem egyre - a kép fekete, fehérre váltott. A végén már kettőt, hármat ugrottam, de, amelyikre a lábam ért - fekete lett. Ébredés előtt döntöttem el, nem nézek a lábam elé, hanem csak messszire, ahol még színeket látok! Puffffff, fel is ébredtem.Melinda azt mondta, váltsam a színeket vágyakra. Arra, amit szeretnék. A jövőben. Felvillanyozott, de aztán jött a nap, az egész nap, és most itt ülök..., elfelejtettem a reggeli vágyakat.
De mindegyis. Már itt vagyok. A teraszon.
Nnnnna.
Akkor most felkészültem.
Borospohár, cigi, augusztusi alkony, laptop.
Tökéletes együttes az "újratervezéshez". (Hogy hanyadszor is újra, arra most nem gondolok!)
- egy, még jó állapotú, bár kissé megkopott Nógrádi Szofi.
Végignéztem a lakáson. Remek! Gyertyák, fények, de épp csak annyi, amit úgy hétköznapokon is beüzemelnék. Csak úgy magam miatt. Mert ugye igényes vagyok, és, amikor hullafáradtan hazaérek, mielőtt nekiesnék a hűtőnek, természetesen még felfényelem a lakást... (Mi a frászért magyarázkodom magamnak!!!!!! Igen, így kéne lenni minden nap, de nincs...
Ha megnyalom a szám szélét - sós ízű. Ez a bizonyíték, mert esküszöm, a szememnek sem hiszem el, hogy itt vagyunk, a tengernél:)))))
A professzor elhelyezkedett a székben. Nyugodt könyvtári hangulat, ideális riporthelyszín. Operatőr kolléganőm még szöszög egy kicsit a világítással, hogy az egyébként barátságos professzor orrszőreinek árnyékát eltüntesse a felső ajkáról. Mndent megbeszéltünk. Felkészültünk mindketten. Várunk.
ÚJRATERVEZÉS